21,54: Létráról, tisztes távolságból, közvetlen sötétedés előtt sikerült fényképezőgéppel meglesni a fiókákat. Óvatosan, hogy az anyjukat minél kevesebbet zavarjuk. Szurkolunk, mint minden évben, amikor öt születik, hogy mind az öt nőjjön is fel...
2009. július 2., csütörtök
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
7 megjegyzés:
:D Csak nézem és vigyorgok. Csupa aranytorkú ifjonc, az utolsó képen már gőzerővel gyakorol a kórus.
:-)
Igen, olyan mintha énekelnének. De tkp a fényképezőgép megvilágítása miatt emelgettik a fejüket. Mindenhonnan, éjjel, nappal kaját várnak.
(Te Nagy Csilla vagy?)
Nem, Nagy Csilla valaki más lesz, nekem nem mond semmit ez a név. :) Én továbbra is a csupán blogismerős Csilla vagyok, ismertetőjelem, hogy beküldéskor igyekszem következetesen csupa kisbetűvel írni a nevem. Ezentúl megtoldom két aláhúzásjellel.
Csilla, a fecskés blogot te nézed a legtöbbet, úgy tudom,
hol laksz?
Kolozsváron lakom. A múlt hétvégén az erkélyről én is röpködő fecskéket néztem, bár a fészkük valahol odább lehet. Most ennek az élménynek a hatására látogatok gyakrabban erre a blogra.
Nem akarok továbbra is udvariatlan lenni, ezért a virtuális tér adta eszközökkel be fogok mutatkozni, csak nem ilyen nyilvánosan.
OK, nem musz, csak arra gondoltam, hogy madárszerető vagy madárszakértő vagy. :-)
Még írok, mikor nagyobbra nőnek a fecskék.
Á, semmi ilyesmi, csak olyan jól átjött a várakozás izgalma a blogon. Az üres fészkes bejegyzés után nem akartam feladni a reményt. :)
Megjegyzés küldése